Kádár János s.k.- A betűkbe zárt személyiség

Szőtsné Fritz Ágnes és Banainé Balogh Katalin a napokban MEGJELENT könyvének ismertetője

A nagy nyilvánosság nem sokat tud Kádár János születésének körülményeiről, gyermek, - és ifjúkoráról, - hiszen ő maga nem beszélt ezekről az időkről, - mások, pedig éppen emiatt nem tartották ildomosnak ezt a témát feszegetni.

Nekünk ezt sikerült kiderítenünk.

1912. május 26-án Fiuméban született.
Anyja, az Ógyalláról való Csermanek Borbála a Fiuméhoz közeli Abbázia egyik szállodájában dolgozott szobalányként. Itt ismerkedett meg Krezinger Jánossal, a fiatal, katonai szolgálatát töltő tisztiszolgával. A romantikus kaland gyümölcséről sem az apa, Krezinger János, sem a családja nem akart tudni, így hát a megesett leány a gyermekét, útban Budapest felé, nevelőszülőknél hagyta Kapolyon.
Ezután Csermanek Borbála a fővárosban lett viceházmester, fia pedig falun nevelkedett hatéves koráig.
Szívós és talpraesett fiatal nő lehetett, aki konokul kereste az utat a társadalmi felemelkedéshez. Fia számára a tanulásban, saját maga számára pedig a férjhez menésben látta meg e lehetőséget. Ez a törekvése okozhatta, hogy másodjára is világra hozott egy gyermeket házasság nélkül, apa nélkül.
Csermanek Jenő 1920-ban született, s ezzel a nehéz, de biztos megélhetést jelentő viceházmesterségnek is befellegzett. János fiát még 1918-ban felhozta faluról, s a belvárosi, Cukor utcai elemibe íratta.

Csermanek János kijárta a Wesselényi utcai polgárit is, majd, nyilván anyja ösztönzésére, olyan szakma elsajátítása felé vette útját, ami jó lehetőség volt a kiemelkedéshez. „Úri szakma”. Autószerelőnek jelentkezett, s bár oda nem vették fel, írógépműszerész inasnak megfelelt. E ritka és különleges szakma elsajátításával anyja álmainak teljes mértékben eleget tehetett volna.                                                                                           Nem így történt.

Csermanek János soha nem dolgozott műszerészként.
1929-ben vagyunk, hősünk 17 éves, inas-éveinek utolsó hónapjait tölti, amikor letér arról az útról, amit az életben való érvényesülése érdekében az anyja számára kijelölt. Élete éles fordulatot vesz.

Arra, hogy pontosan mi történt, talán soha nem derül fény.

A forgalomban lévő történetek más-más módon ugyan, de lényegében arról szólnak, hogy a felszabadulása, segéddé válása előtti időszakban az önérzetes fiatalember összeveszett sértően viselkedő főnökével. Ekkoriban az illegális kommunista mozgalom főleg a fiatalok körében kereste leendő tagjait.
A mozgalom lapot adott ki, röplapokat terjesztett, falragaszokat helyezett el, ahol csak tudott. Törvényen kívüli mozgalom volt ez, s a kommunisták szervezkedéséért szigorú büntetés járt. Ellentétben a szociáldemokrata szervezetekkel, amelyeket a hatalom megtűrt, s a szakmunkásréteg jelentős része valamelyik szociáldemokrata szervezet a tagja, de legalábbis szimpla.
Hamarosan a kommunista ifjúsági szervezet, a KIMSZ tagja lett, s élte a hazai, üldözött kommunisták veszélyes életét.
Eközben persze dolgozott, mindenféle nehéz, rosszul fizetett alkalmi munkát végzett. Rövid idő múlva rendőrkézre került, s bár ennek akkor még nem lettek súlyosabb következményei, rendőri felügyelet alá helyezték. Pártbeli karrierje rövid időre
felívelt: a KIMSZ budapesti bizottságának lett tagja. 1933 nyarán újra elfogták.

Ekkor már nem segített semmi, két év börtönre ítélték.

Itt követte el első bűnét a mozgalomban. Mindent bevallott, amit a kihallgatói tudni akartak a mozgalomról, a társairól. Emiatt párttagságát is felfüggesztették egy időre. Teljesen azonban nem vehette le kezét a kommunista párt Csermanek Jánosról, hiszen jó ügyvédje volt, aki megfellebbezte a kiszabott ítéletet, s azt is elérte, hogy ideiglenesen szabadlábra helyezzék védencét. Nem valószínű, hogy az ekkor már újságárusításból
élő anyja fizette volna az ügyvédi költségeket.
A szabadlábra került Csermanek, valószínűleg szintén elvtársai közbenjárására, kapott állást is egy angyalföldi esernyőgyárban, ahol rajta kívül sok más, a mozgalomhoz tartozó ember is dolgozott.
Innen vonult be 1937 elején a börtönbe, hogy hátralévő büntetését letöltse.
Még ebben az évben szabadult, s pártbeli mellőzése is véget ért.
Csermanek Jánost 1942 őszén már a párt központi vezetésében találjuk. 1943-ban pedig már a párt egyik első embere.
Ekkor, ebben a pozícióban követte el második „bűnét”, feloszlatta a pártot, hogy más néven, könnyebben működhessen. Békepárt néven alakult újjá a szervezet.
Ez valamit segített a teljesen elszigetelődött, megfogyatkozott létszámú kommunista párt helyzetén, de csak rövid időre.
1944. március 19-i német megszállás után Csermanek Jánost Jugoszláviába küldték, hogy valamiféle kapcsolat létesítését elősegítse.
A küldetés azonban nem járt sikerrel, az álnéven a határra érkező férfit elfogták. Újra börtönbe került tehát. 1944 novemberében a közeledő szovjet csapatok elől a rabokat gyalogosan Komáromba hajtották.

Csermanek János útközben, Nyergesújfalu közelében többedmagával megszökött, majd néhány napi bujkálás után visszatért Budapestre.
1945 elejére a szovjet hadsereg kiűzte a németeket Magyarországról, s nyomukban megérkeztek az addig a Szovjetunióban élő magyar kommunisták, a „moszkoviták”. A magyar kommunista párt első számú vezetői ők lettek.
A hazaiak a második vonalban kerültek pozíciókba. Csermanek, ekkor már Kádár János, 1945 tavaszán tagja az MDP Központi Vezetőségének, sőt bekerült a legfelső pártvezetésbe.
1948 augusztus 5.-1950.június 23.között belügyminiszterként működik.

1948–1949 táján magánéletében is változások történtek.

Egy szerencsétlen balesetben meghalt a féltestvére, Csermanek Jenő. Nem sokkal később, elhunyt édesanyja, Csermanek Borbála is. Édesanyja halála után, 1949-ben megnősült, feleségül vette Tamáska Máriát.
1949-re a totális, sztálini típusú diktatúra tombolt az országban, amelynek első számú hazai irányítója Rákosi Mátyás volt.
A féktelen bizalmatlanság és az állandó ellenségkeresés légkörében a kommunisták között is egyre nagyobb lett a félelem.

A letartóztatások pedig folytatódtak. Hamarosan sor került Kádár Jánosra is.

1951–1954 közötti börtönben töltött évei alatt nyilván mérlegre tette és alaposan végiggondolta eddigi cselekedeteit, és valószínűsíthetően egy másfajta viselkedési stratégiát dolgozott ki a maga számára, arra az esetre, ha életfogytiglani börtönbüntetéséből mégis szabadul.
Erre 1954. júliusában kerül sor.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 16
Heti: 38
Havi: 316
Össz.: 74 377

Látogatottság növelés
Oldal: - Kádár .Csermanek. János és a 20. század első felének Magyarországa 1912 -1954 között
Kádár János s.k.- A betűkbe zárt személyiség - © 2008 - 2024 - grafologia-kadarkonyv.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »