Kádár János s.k.- A betűkbe zárt személyiség

Szőtsné Fritz Ágnes és Banainé Balogh Katalin a napokban MEGJELENT könyvének ismertetője

Ez a rövid néhány hetes időszak a huszadik századi magyar történelem egyik legfontosabb történéseit foglalja magában. Az események óráról órára, napról napra változtatnak a helyzeten.
Ezért leghelyesebbnek azt tartottuk, hogy minden kommentár nélkül a legfontosabb történéseket időrendben, eleinte naponta, később nagyobb időközöket átfogva közöljük. Kronológiánk alapjául két történelmi munka szolgált.

1956. október 23.
Tüntetések Budapesten, este fegyveres harc a Rádiónál. Éjszaka szovjet harckocsi alakulatok vonulnak be a fővárosba.

1956. október 24.
Harcok a Rádiónál, a Belügyminisztériumnál. Fegyveres felkelő csoportok alakulnak Pesten és Budán. A rádióban, Nagy Imre beszéde után, több közéleti személyiség mond beszédet, nyugalomra szólítják fel az ország népét. Este Kádár János beszél, éles szavakkal ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítéli el a megmozdulásokat.

1956. október 25.
A rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a párt Központi Vezetősége felmentette Gerő Ernőt, és helyébe Kádár Jánost választotta meg első titkárnak.
Délután Kádár beszédet mond a rádióban. Beszédében a többséget becsületes célokért fellépő tüntetőknek nevezte, majd közölte, hogy az ellenforradalmárok a demokrácia elleni fegyveres támadássá változtatták a tüntetést.

1956. október 26–27.
Országszerte forradalmi bizottságok alakulnak, megszerveződnek az első unkástanácsok. A fővárosban és a nagyobb városokban sztrájkok, tüntetések, fegyveres harcok vannak.

1956. október 28.

A párt Központi Vezetősége feloszlik, helyette hattagú pártelnökség alakul, amelynek elnöke Kádár János lesz. A tagok között ott van Münnich Ferenc és Nagy Imre is.

1956. október 29.
A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat a fővárosból.
Münnich belügyminiszter bejelenti a rettegett ÁVH feloszlatását.

1956. október 30.
Az MDP Elnöksége, Kádár János elnöklete mellett hozzájárult a többpártrendszer, a koalíciós kormányzás létrehozásához.
Nagy Imre miniszterelnök vezetésével héttagú kormánykabinet alakul, amelynek Kádár János is tagja lesz, államminiszterként.

A szovjet kormány ezen a napon nyilatkozatot ad ki, amelyben, többek között, az is szerepel, hogy készek tárgyalni a magyar kormánnyal a szovjet csapatok teljes magyarországi kivonásáról.

1956. október 31.
Kádár János közreműködésével feloszlott az MDP, és MSZMP néven alakul meg az „új” kommunista párt.

1956. november 1.
A szovjet hadsereg páncélosai, azzal az indokkal, hogy katonai hozzátartozókat és sebesülteket szállítanak haza, körülveszik a magyar repülőtereket. Kádár János és Münnich Ferenc, Andropov szovjet nagykövet kezdeményezésére, titokban a
szovjet nagykövetségre megy. Este elhangzik a rádióban Kádár János beszéde, amelyet még reggel vettek lemezre: „Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét…”
Hruscsov, Molotov, Malenkov szovjet vezetők a magyarországi fegyveres beavatkozást előkészítendő, a szovjet-lengyel határon lengyel vezetőkkel konzultálnak.
Kádár Jánost a tököli katonai repülőtérről Moszkvába szállították.
A kormány határozatot fogadott el Magyarország kilépéséről a Varsói Szerződésből.

1956. november 2.
Delegációk alakulnak – kormányküldöttség, katonai delegáció
– a szovjet csapatkivonás végrehajtásának tárgyalására, és a Varsói Szerződés felmondása részleteinek megbeszélésére.
Nagy Imre miniszterelnök többször hivatalosan tiltakozik a szovjet csapatok folyamatosan észlelt beözönlése ellen.
Kádár János Moszkvában az SZKP KB Elnökségének ülésén a magyar helyzet tárgyalásos úton való megoldását szorgalmazza.

1956. november 3.
Koalíciós kormány alakul Budapesten. A Parlamentben délelőtt tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok kivonásának részletes lebonyolításáról. Este 10 órakor a tárgyalások folytatására, Maléter Pál honvédelmi miniszter vezetésével megérkezik a katonai delegáció a tököli szovjet katonai parancsnokságra.
Néhány óra múlva Szerov tábornok letartóztatja a magyar katonai küldöttség tagjait.
Moszkvában Kádár János elfogadja a szovjet ajánlatot a „katonai segítségnyújtásról” és új magyar kormány megalakításáról.

1956. november 4.
Hajnalban Nagy Imre rádióbeszédben közli: „…ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt…”
Ugyancsak a korai órákban a jugoszláv követ tolmácsolja pártja és kormánya ajánlatát: követségük menedéket nyújt Nagy Imrének és az általa javasolt személyeknek. A délelőtt folyamán, Nagy Imrével és családjával együtt, több mint negyven felnőtt és gyermek érkezett a budapesti jugoszláv nagykövetség épületébe.
A szolnoki rádió közleményben tudatja, hogy megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely a Szovjetunió fegyveres erőinek segítségével megkezdte harcát az ellenforradalom ellen. Még a nap folyamán kiderül, hogy a kormány első embere Kádár János lett.

1956. november 5–6.
A szovjet szervek letartóztatják Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitányt. Sok magyar állampolgárt, köztük sok fiatalt elfognak, és a Szovjetunióba hurcolnak.
Budapest utcáin fegyveres ellenállás folyik, sok a halott és a sebesült. Szovjet járőrök cirkálnak, kijárási tilalom lép életbe.

1956. november 7.
Kádár János szovjet tankok kíséretében Budapestre érkezik. A Kádár-kormány első intézkedéseinek egyikeként rendeletileg visszaállítja az államigazgatási szervek október 23-a előtti rendszerét. Majd betiltják a Forradalmi Bizottságokat.


1956. november 8. – november 11.
Országszerte sztrájkok vannak, és harcok folynak. Csepelt súlyos harcok után foglalják el a szovjet csapatok.

Kádár János beszédet mond a rádióban, amelyben a felkelést levertnek nyilvánítja.
Beszédében ígéretet tesz arra, hogy a rend helyreállítása után tárgyalásokat kezd a kormány a szovjet csapatok kivonásáról. Megígéri az ÁVH felszámolását is.

1956. november 12. – 26.
Központi Munkástanács alakul. Felhívásukban többek között
követelik a Nagy Imre kormány visszaállítását és a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.
Két nap múlva, november 14-én a KMT küldöttsége a Parlamentben Kádár Jánossal tárgyalásokat kezd.
Kádár a tárgyaláson kijelenti, hogy Nagy Imrét nem tartja ellenforradalmárnak, és csak „tőle függ, hogy részt vesz-e a politikai életben”.
November 22-én délután Nagy Imre és társai családtagjaikkal együtt, jugoszláv diplomaták kíséretében autóbuszra szállnak, hogy hazatérjenek.

Szovjet tisztek még a követség előtt a
diplomatákat eltávolítják, és páncélautók kíséretével a mátyásföldi KGB parancsnokságra viszik foglyaikat. Innen november 23-án repülőgépen Romániába szállítják őket.

November 26-án Kádár rádióbeszédében hosszan foglalkozik a Nagy Imre-kérdéssel, és bejelenti: „Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben… múltbéli súlyos cselekményekért büntető
eljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk…”
Ettől kezdve, 1958. június 17-ig, amikor kormányközleményben tudatják a napilapok, hogy Nagy Imrét és néhány társát kivégezték, másokat hosszú börtönbüntetéssel sújtottak, a Romániába hurcoltakról semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg.

1956. november 27. – december 31.
December 2–5. között az MSZMP IKB tart ülést.
Az ülésen elfogadott határozat az októberi eseményeket egyértelműen ellenforradalomnak minősíti.

Országszerte folynak a letartóztatások. Írókat, más értelmiségieket, egyetemistákat tartóztatnak le. Letartóztatják a munkástanácsok tagjait is.

Több vidéki városban sortűzzel vetnek véget a tüntetéseknek. Sok a halott és a sebesült.
A kormány törvényerejű rendeletet hoz a rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről, az internálásról és a gyülekezési tilalomról.
Az év végéig több mint kétszázezer ember menekül el az országból.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 16
Heti: 46
Havi: 324
Össz.: 74 385

Látogatottság növelés
Oldal: - A forradalom és az utána következő megtorlás kezdete 1956. október 30.-1956. december 23.
Kádár János s.k.- A betűkbe zárt személyiség - © 2008 - 2024 - grafologia-kadarkonyv.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »